Milyen eszközöket lát a kormány az egyes régiók közötti munkaerő piaci különbségek megszüntetésére?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 68 2017.06.06. 2:16
 67-70

ELNÖK: Köszönöm, Süli János miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Tilki Attila, a Fidesz képvi­selője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „Milyen eszközöket lát a kormány az egyes régiók közötti munkaerő piaci különbségek megszüntetésére?” címmel. Tilki Attila képviselő urat illeti a szó.

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A munkavállalók, a munkáltatók és a kormány állandó konzultációs fórumán született béremelési megállapodásoknak köszönhetően a fizikai dolgozók átlagbére több mint 12 százalékkal nőtt az év első két hónapjában. A reálkeresetek emelkedésében döntő szerepet játszik, hogy mind a verseny-, mind pedig a közszférában gyorsult a bruttó és nettó keresetek növekedése, amit alapvetően a minimálbér 15 százalékos és különösen a garantált bérminimum 25 százalékos növelése idézett elő. A foglalkoztatottak száma 2010 óta közel 700 ezer fővel bővült, akiknek döntő hányada, csaknem 480 ezer fő a versenyszférában helyezkedett el. Ezzel a foglalkoztatottak létszáma a 2017. január-márciusi időszakban több mint 4 millió 400 ezerre nőtt, ami 2,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennyi embernek a rendszerváltás óta nem volt munkája Magyarországon. A munkanélküliek száma alig több mint 200 ezer főre csökkent, ami kiemelkedő eredmény.

Azonban látnunk kell azt is, hogy ezek a pozitív eredmények eltérő mértékben érintik az egyes régiókat. Még a megyéken belül is nagy különbségek mutatkoznak az egyes területek és települések között. A munkanélküliségi ráta tekintetében a legkedvezőbb adottságú térség továbbra is a Budapest-Győr tengely mentén fekvő települések. A legkedvezőtlenebb adottságú települések Somogy és Baranya déli területein, valamint Északkelet-Magyarországon találhatók, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ilyen különösen a választókörzetem, Szatmár-Bereg. A közmunkaprogram fontos, és nem túlzás, ha azt mondom, hogy életmentő lehetőség sok településen, de nem elég a regionális különbségek hatékony csökkentésére.

Tisztelt Államtitkár Úr! A 2018-as költségvetés elsősorban a munkából élők költségvetése lesz. Ezért kérdezem, milyen eszközöket lát az államtitkár úr, hogy a régiók közötti munkaerőpiaci különbségek csökkenjenek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tilki Attila képvi­selő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2010-es kormányváltást követően pozitív irányú változásokat eredményeztek az elmúlt évek kormányzati döntései a munkaerőpiaci folyamatokban, ami a foglalkoztatás növelését eredményezte. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy ma már több mint 700 ezer embernek van munkája, mint a 2010-es kormányváltást követően. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy 17 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ezek közül az átlagosat meghaladó mértékben a leghátrányosabb helyzetű megyékben történt a növekedés. Így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 27,5 százalékkal, 50 ezer fővel, Hajdú-Biharban 22,9 százalékkal, 42 ezer fővel, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20,4 százalékkal, 45 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás.

A foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárultak az uniós társfinanszírozásból finanszírozott úgynevezett foglalkoztatási programok, például az ifjúsági garanciaprogram, amely 84 ezer főt érintett, és ebből 31 ezer képzését finanszírozta. A GINOP-programokban egyébként több mint 500 milliárd forint van foglalkoztatást segítő, munkahelyteremtő pályázatokra, és ezek közül kiemelkedő a hátrányos helyzetűek pályázati lehetősége, hiszen ide több forrást lehet megszerezni, ezáltal több munkahelyet lehet létrehozni. De meg kell említenem a területfejlesztési operatív programot is, amely a helyi paktumok révén, úgynevezett foglalkoztatási, együttműködési partnerségek révén segíti kialakítani a helyi stratégiákat és a munkanélküli-helyzet javítását, vagyis a munkanélküliek számának a csökkentését.

A kormány célja egyértelmű: a hátrányos helyzetű térségekben csökkenteni a munkanélküliséget. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

2018-01-07T14:37:57+01:00