A Bártfa és Gorlice között húzódó 977-es út közepe táján kacskaringózunk fel a Magura-hágóra.

Az eddigi temetők kisebbek voltak, s inkább csak a a temetők történetére, sorsuk alakulása iránt érdeklődőknek mondtak többet. Azoknak, akik elsősorban a magyar vonatkozásokat keresik, mindenképpen ajánlott megálló. Összesen 177 elesett nyughelye, ebből 36 ismeretlen. Nagyon kevés helyen találunk ilyen arányt. Itt követ nem találunk. Csak fa van és harmónia. Harmónia a tájjal és a temetőn belül. Alacsony kőkerítés futja körül, ezt is fazsindely fedi. A bejárattal szemben a Beszkidek népi építészeti stílusában épített emlékmű egy kápolnát idéz. Az üveglap alatt a “Mária kisdeddel” című kép másolata látható. A kereszteket fából készült tető védi, és megjelenésükben a kápolna a formájával harmonizálnak. A kereszteken hívogatóan villognak a fehér zománctáblák. Azok a táblák beszédesebbek, amelyeken sok név sorakozik. A temetőben az osztrák-magyar hadsereg katonái nyugszanak, de ez nem jelenti azt, hogy egy nemzethez tartoztak volna. A román, cseh, ukrán hangzású nevek között sok a magyar név, éppen ezért érzünk szomorúságot, hogy a kápolna előtt csupán csehek által letett koszorú jelzi a temető látogatottságát. /Magyar Turista 2013/8/