Egy bátor nemzedék

 

A NEMZETKÖZI KOMMUNIZMUS
(LÁZADÁS A BÁBÁLLAMBAN
_________________________
SZERDA, 1957 MÁRCIUS 20
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÉPVISSELŐHÁZA,
AMERIKA-ELLENES TEVÉKENYSÉGEKET VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
Washington, D.C.

A BIZOTTSÁG TAGJAINAK MEGBESZÉLÉSEI

Az alábbi megbeszéléseket, ami az Amerika-ellenes Bizottság tagjai között zajlott, 1957. március
20-án, szerdán tartották az Old House Office Building 226-os szobájában.
Jelenlévő bizottsági tagok: Richard Arens, igazgató; K. Baarslag és William F. Heimlich,
szaktanácsadók, Richard S. Weil, a Bizottság tagja.
Jelen van továbbá: Mrs. Vasvary Elizabeth Nagy Ferenc titkárnője és George R. Tucker Jr.
szemtanú-szakértő, Nagy Ferenc korábbi sajtó-titkára.
Mr. ARENS. Kérem, kezdjük el az ülést.
Nagy tisztességemre szolgál, hogy a mai napon megtartjuk a bizottsági meghallgatást Kiss Sándorral
és Horváth Jánossal, akik nemrégiben érkeztek Magyarországról, és akik aktív résztvevői voltak a
forradalmi tevékenységeknek azon a földön.
Megértem uraim, hogy mindkettőjüknek előre elkészített nyilatkozata van, amit most
szeretnének felolvasni és alaposan kidolgozni. Mielőtt ezt megtennék, szeretném, ha röviden
mindketten felvázolnák a saját személyes hátterüket.
Kezdhetnék esetleg Önnel, Horváth úr, mivel úgy értesültem, hogy ön egy kicsit ügyesebben
használja az angol nyelvet.
Mr. HORVÁTH. Az angol elég szegényes, de kezdhetem.
Mr. ARENS. Horváth úr, volna kedves néhány szót mondani a személyes hátteréről és saját
személyes életéről?
Mr. HORVÁTH. Ha azt szeretné, hogy ezt a saját szavaimmal mondjam, megtehetem, de mindez
benne van ebben a feljegyzésben, amit néhány héttel ezelőtt adtam át az ENSZ bizottságnak.
Mr. ARENS. Akkor tehát önnek van egy feljegyzés vázlata a személye életéről. Így van?
Mr. HORVÁTH. Igen.
Mr. ARENS. Be fogjuk csatolni a jegyzőkönyvbe ennél a ponton.
Név: Horváth János
Született: 1921. november 7. Cece, Magyarország.
Cím Magyarországon: Apaly utca 2/b Budapest XIII, Magyarország.
Foglalkozása: közgazdász. A kommunista börtönökből való szabadulásom után gyári munkásként dolgoztam.
Tagság bármilyen pártban vagy szakszervezetben: Nemzetgyűlési képviselő, tagja a Gazdasági Bizottságnak,
a Pénzügyi Bizottságnak és a Kisgazda Párt termelőszövetkezeti részlegének a vezetője. A Budapest XIII Kerületi
(Angyalföld) Kisgazdapárt elnöke. 1941-től a Magyar Parasztszövetség tagja, és 1945 márciusától annak
gazdasági igazgatója. 1945. november 4-n választott parlamenti képviselő.

A 2. Világháború alatt az antifasiszta és német-ellenes ellenállás tagja voltam. Az egyetemisták ellenálló
szervezetének egyik vezetője, 1944-ben letartóztattak és halálra ítéltek, amit brutális kínzások és bánásmód
előzött meg.
1947-ben a Kommunista Titkos Rendőrség (ÁVÓ) koholt vádak alapján letartóztatja, még az Országgyűlés
tagja. 4 év kényszermunka után engedik szabadon.
1956-ban egyike azoknak a vezetőknek, akik felfedték a Kommunista vezetés morális, gazdasági és politikai
csődjét. Egyike vezetője azoknak az eseményeknek, amik a forradalomhoz és az azt követő eseményekhez
vezettek, s mint ilyen, aktívan részt vett az ország demokratikus fejlődéséért folytatott tárgyalásokban.
November 4. után, második szovjet támadás, utasításomra és az én felügyeletem alatt a három angyalföldi
laktanyában tárolt muníciót szétosztották a szabadságharcosok között. November 5.-e után erődöt alakítottam
ki az egyik nagy budai gyárban, ahol a forradalmat megelőzően dolgoztam, és ahol a Munkás Tanács választott
tagja voltam. Később részt vettem a Vörös Hadsereg ellen vívott harcban az ellenálló csoportok
megszervezésével, és a szomszédos gyárak, a Schmidt Kastély, a Hármashatárhegy, a Csúcshegy
szabadságharcosainak összekötő tisztje voltam.
Amikor az elárult magyar emberek szabadságharcát leverte a túlerőben lévő Szovjet erők, elhagytam az
országot, hogy annak felszabadításáért harcoljak. Most a Kisgazda Pártot, a Magyar Parasztszövetséget, a
Munkás Tanácsot, és a Magyar Forradalmi Tanács Szabadságharcos szervezeteit képviselem.

Horváth János
Mr. ARENS. És most, Kiss Úr, tekintettel arra, hogy még nem igazán sajátította el az angol nyelvet,
megkérhetem, hogy Horváth úr közreműködésével mondjon néhány szót személyes hátteréről.
Mr. KISS. Igen
Mr. AREN. Látom, hogy van egy rövid összefoglalója a hátterének és személyes történetének, ami
beillesztünk a jegyzőkönyvbe ezen a ponton.

KISS SÁNDOR ÖNÉLETRAJZA
1918 március 19-én születtem Vásárosnaményban Magyarországon.
1943-tól éltem Magyarországon.
A filozófia és pedagógia professzora vagyok.
1937-ben csatlakoztam az ún. Márciusi Front mozgalomhoz, ami magyar írók vezetése alatt azt a célt tűzte ki, hogy
földreformot és a magyar társadalom demokratikus újraszerveződését hajtsa végre.
1943-ban csatlakoztam az antifasiszta ellenállási mozgalomhoz, és az egyik fiatal csoport vezetője lettem. Bajcsy-
Zsilinszky Endrével harcoltam, akit a fasiszták végeztek ki. 1944-ben letartóztatott a Gestapo és 3 hét kínzás után halálra
ítélt.
1945-ben megválasztottak a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség elnökévé. Látva a kommunisták agresszív
módszereit, lemondtam erről a posztról és a Magyar Paraszt Szövetség, a teljes magyar parasztság szociális és gazdasági
érdekeit képviselő szervezet, általános igazgatója lettem. Ezzel egy időben a Magyar Parlament tagja voltam, továbbá a
Kisgazda Párt vezetőségének és politikai bizottságának is tagja voltam.
1947-ben összeesküvés vádjával letartóztattak és 3 év börtönre ítéltek. Börtönből való szabadulásom után kemény
fizikai munkával kerestem a kenyerem.
1956-ban már az elején csatlakoztam a forradalomhoz, aktív tagja voltam a Petőfi Körnek és az Értelmiségiek Forradalmi
Tanácsának, és fegyverrel harcoltam. Részt vettem az általános politikai tárgyalásokban és a kormányalakítási
tárgyalásokban is. Ezzel egy időben a Kisgazda Párt és a Paraszt Szövetség szervezője is voltam. Ismerem a forradalom
politikai történetét, mint szemtanú és az események résztvevője. A második szovjet agresszió után fegyverrel harcoltam
addig, míg el nem hagytam az országot.
A Magyar Forradalmi Tanács strasbourgi kongresszusa után főtitkárra választottak.
Mr. ARENS. Volna kedves folytatni a mára előkészített nyilatkozat felolvasásával a saját tempójában?

HORVÁTH JÁNOS NYILATKOZATA

Mr. HORVATH. Budapest munkásnegyedéből származom. És a Kommunista börtönből való szabadulásom után éveken
át munkásként dolgoztam. Amikor hálámat fejezem ki ennek a bizottságnak az engem ért tisztelet miatt, hogy személyesen
tanúskodhatok, biztosítom a bizottságot arról, hogy megpróbálom a forradalom eseményeiről olyan objektíven, amennyire
csak lehet. Biztos vagyok abban, hogy az összes beszámoló, hírtudósítás és tény, amit Magyarországról a szabad világba
küldtek, rendelkezésére áll ennek a kiváló bizottságnak. Szemtanúként és politikusként fogom végig követni az
eseményeket.
Nyilvánvaló, hogy 1956. október 23-án a forradalom a magyar munkások támogatásával indult, akik tömött sorokban
sorakoztak fel az ifjúsági szervezet által felvázolt követelések és az értelmiségiek mögött.
Éveken át a magyar munkások passzívak voltak. Ez nem jelenti azt, hogy nem követték nagy érdeklődéssel az értelmiség
csatáját, ami megrázta az országot az elmúlt évben. Nem szeretném tagadni, hogy 1945-ben nagy arányban volt köztük
kommunista. Ténylegesen támogatták a tömegtüntetéseket, amit a Kommunista Párt szervezett. Tagadhatatlanul igaz, hogy
a Kommunista Párt, hogy az 1945. november 4-i Parlamenti Választásokon az összes leadott szavazat 17%-át kapta meg a
Kommunista Párt. Elhitették a jelszavaikat és a programjukat is. Ezeket a tényeket is számításba kell venni, hogy megértsük
a munkások teljes csalódottságát.
Hogyan történhetett ez meg? Hogyan sikerült a Kommunista Kormánynak a magyar népesség 99%-át maga ellen
fordítani?
1. A kommunisták „demokráciáról” beszéltek és a 17%-kal megszervezték az egypárti diktatúrát az Országgyűlésben.
2. A kommunisták a „szabadság” szót használták köszönésre és államrendőrséget állítottak fel és egy olyan országot,
ami sokkal inkább egy koncentrációs táborra hasonlított.
3. A kommunisták a nemzet szabad választások során megválasztott vezetőit „az emberek ellenségeiként” bélyegezték
meg, és bebörtönözte vagy száműzte őket.
4. A kommunisták azt a jelszót használták, hogy „A gyár a miénk. Magunkért dolgozunk.” És az állami tulajdonban lévő
gyárnak az igazgatója, akit a párt ültetett abba a pozícióba, korlátlan hatalommal bírt a kizsákmányolt és kifárasztott
munkások felett.
5. A kommunisták azt propagálták, hogy „szabad termelőszövetkezeteket” a parasztságnak. A valóságban mindenféle
nyomást gyakoroltak, hogy kollektív gazdaságba kényszerítsék őket, ami az állam tulajdona volt.
6. A kommunisták „vallásszabadságról” beszéltek – és közben bebörtönözték vagy száműzték a vallási
vezetőket. A börtönben találkoztam katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőkkel is.
7. A kommunisták „proletárdiktatúráról” és a „dolgozók államáról” beszéltek, és tagadták a szakszervezetek
szabad szerveződésének jogát, miközben a hivatalos szakszervezet tevékenysége teljesen meg volt bénítva.
8. A kommunisták a „szocialista” szót bevették az alkotmányba és megtagadták a munkásoktól, hogy
munkahelyet változtassanak.

Továbbiak


2019-12-23T18:45:28+00:00